Életcape

Ezeréves barátság, még az általánosban kezdődött, de valami mindig bosszantott: a lustaság, kényelmesség. Elcipeltem én zenesuliba, bibliaórára, táborba, nyelvi előkészítőbe, mindig igyekeztem programot csinálni. Még a londoni sulis kirándulásra is elcsábítottam. Nagy sikert sose arattam. Ha bicikliztünk: “túl meleg van!” London is “túl hideg meg esős” volt. Ha bálozni hívtam: “ó, nem tudok én ilyen… Tovább »

Nyár eleji friss reggelen a konyhában készülődtem a vasárnapi ebédhez: felszeleteltem a húst, zacskót fogtam, klopfoltam, fűszereztem, kis időre hűtőbe tettem. Épp volt egy kis szusszanásom, csörrent a telefon: anyukám. Csak a szokásos “mi újság”-beszélgetés volt, örömmel nyugtázta, hogy ugyanazzal készülünk a családnak ebédre. Kis keserédes hozzátétellel, hogy bárcsak jobban értékelnék otthon a dolgot, ajtócsapkodást… Tovább »